A fogpótlás elmulasztása vagy halogatása nagyon súlyos kórképek kialakulásához vezethet.

fogpótlásA KSH 2014-ben történt felmérése alapján, a magyar lakosság 60%-nak van olyan hiányzó foga, amit nem pótoltatott. A felnőtt ember szájüregében 32 fog található. Minden fognak megvan a maga funkciója. Az elöl lévő metsző és szemfogak darabolják föl az ételt, a hátul lévő őrlőfogak feladata az étel megőrlése, hogy a tökéletesen feldarabolt táplálék jusson a nyelőcsőbe és a gyomorba. Bármely fog elvesztése a funkció károsodását, a rágás elégtelenségét okozza. Normál esetben, ha egy fog megmentésére már nincs lehetőség és eltávolításra kerül, a fogorvos azonnal felhívja a páciens figyelmét arra, hogy miért fontos a fogpótlás megkezdése. A foghúzás után néhány hét gyógyulás következik, de a gyógyulási szakot átlépve, meg kell kezdeni a fogpótlás megtervezését. Meg kell értetni a pácienssel, hogy a fogpótlás halogatása, milyen egészségügyi kockázatokkal járhat.

Ezek a kockázatok a következőkben nyilvánulnak meg:

  • További fogelvesztés

Az elvesztett fogak szomszédos fogai a táplálék rágásakor nagyobb terhelést kapnak. A foghiányt a fogaink úgy kompenzálják, hogy a fog helyén maradt lyuk irányába bedőlnek. Ezért a rágás során csontszerkezetüket nem megfelelő, nem anatómiai helyzetből éri a terhelés, így csontszerkezetük meggyengül és hamarabb károsodnak. A csontszerkezet meggyengülése a megmaradt fogak kilazulásához, majd elvesztéséhez vezet. Nemcsak a csontállomány sérülése okoz problémát, hanem esztétikai szempontból sem nyújt szép látványt a foghiány. Arról nem is beszélve, hogy a bedőlt fogak a rágást is befolyásolják. A harapás képe megváltozik, és rágóizületi problémák alakulnak ki. A rágóizület fájdalma és előrehaladott állapotban gyulladása jelenik meg. A deformitások kialakulását követően a fogpótlás már nehézkes. Az elhajlott fogakat fogszabályzással lehet korrigálni, ami felnőtt korban akár egy évig is eltarthat és rendszeres kezelést jelent. A korrigálás és kezelés költségei jelentős többletkiadásokat fognak eredményezni, a késlekedés következményeképpen.

  • Csontsorvadás kialakulása

fogpótlásHa nem pótoljuk az elvesztett fogat, a csontszövet 6-12 hónapon belül elkezd sorvadni. A csont pontosan úgy viselkedik, mint az izom. Ha nem tornáztatjuk, nem használjuk, sorvadásnak indul. Azonban amíg az izom ereje még visszahozható, addig a csont már nem regenerálódik. Ha már a sorvadt csontállomány mellett szeretnénk a fogpótlásról gondoskodni, akkor úgynevezett csontpótló eljárást kell alkalmazni a csontszövet pótlására, amely akár 1-1,5 évig is elhúzódhat. Ezzel az eljárással nemcsak a kezelés hosszát növeljük meg, de a költségeit is alaposan megvastagítjuk.

  • Emésztési zavarok

A szájüreg és a fogak az emésztőrendszerünk részét képezik. A szájüreg tulajdonképpen az emésztőrendszer kapuja. A szájüregben történik a táplálék felaprítása és nyállal való összekeverése. Foghiány esetén az elégtelen rágás miatt nagyobb darabok kerülhetnek a gyomorba. A nagyobb darabok a szájüregben nem keverednek megfelelő módon nyállal. A nyálban emésztőenzimek található, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyomorba már előemésztett táplálék kerüljön. Amennyiben a táplálék nagyobb darabokban kerül a gyomorba, az fokozott terhelést jelent a számára. A terhelés miatt gyomorfájdalom, emésztési problémák alakulnak ki. Ez refluxhoz, és hosszú távon gyomorfekélyhez vezethet, melyek igen súlyos kórképek. Az emésztőszervi problémák mellett a táplálékból nem jut a szervezet vitaminokhoz, mivel nem oldódnak ki és szívódnak fel. Az alapvető vitaminok hiányában az immunrendszer legyengül, ami azt okozza, hogy szervezetünk védelmi rendszer hiányában védtelen a fertőzésekkel szemben. Képesek lesznek a legapróbb fertőzések is megbetegedéseket okozni.

  • Elhízás

Statisztikai adatok alapján, azok, akiknél foghiány alakul ki, hajlamosak az elhízásra. Az elégtelen rágás következtében, a foghiánnyal élők igyekszenek olyan élelmiszereket fogyasztani, melyek könnyen rághatók és emészthetők. Ezek az ételek a kenyérfélék és péksütemények, azaz esetükben egy fokozott szénhidrát bevitelről beszélhetünk. Háttérbe szorítják a gyümölcs és zöldségfélék valamint a húsfélék fogyasztását, mert ezek rágása nehézkes, emésztése megterhelőbb a szervezetnek. A túlzott szénhidrát bevitel gyorsan hízáshoz vezet, illetve a gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellőzése pedig vitaminhiány kialakulását eredményezi. A vitaminhiány következtében az előbb is említett immunrendszer legyengülésével kell számolnunk. A túlzott szénhidrát bevitel hajlamosít a cukorbetegség kialakulására, mivel a szervezetet folyamatos inzulintermelésre serkenti. Ez megterhelő a hasnyálmirigyre, hosszú távon kimerüléséhez vezet. Ha a foghiány idős embernél jelentkezik, növeli a cukorbetegség kialakulását. A kialakult cukorbetegség ebben az esetben az úgynevezett kettes típusú cukorbetegség, melyet más néven szekunder cukorbetegségnek is neveznek.

  • Pszichés zavarok

A foghiány eredményezhet pszichés problémákat. Ezek elsősorban a társasági élet beszűkülésében nyilvánulnak meg. A foghiánnyal élők nem mosolyognak szívesen, mert nem szeretnék, ha fény derülne „fogyatékosságukra”. A fogak elvesztése ugyanúgy testi fogyatékosságnak számít, mint bármely más testrész elvesztése, így enyhébb formában, de ugyanezzel a „gyászreakcióval” kell számolnunk. Nyilván a nagyobb foghiány hevesebb reakciókat és fokozott érzelmi reakciót válthat ki, de ne becsüljük alá a pszichés megterhelés okozta probléma súlyát. Nagyobb foghiány esetén arcunk eldeformálódik, beesetté válik. Ezt a beesettséget az időskori ráncok tovább ronthatják. Nemcsak arcunk formája változik meg, hanem beszédünk is. A fogaknak nagy jelentősége van a beszédhangok kialakításában. Fogak nélkül a beszéd furcsává válhat, amely újabb gátlásokat okozhat. A frontfogak elvesztése a legsúlyosabb ebből az aspektusból, mivel a hiányuk a leglátványosabb. Számolnunk kell ilyenkor súlyos önértékelési zavar kialakulásával, mely rányomhatja bélyegét a társas kapcsolatainkra is. Akadályozhatja az egészséges párkapcsolat kialakításában, illetve a munkavállalásban is.

A foghiány kialakulásának a megelőzése lenne a legoptimálisabb, hogy ezeket a problémákat elkerüljük. Az első legfontosabb dolog a fogak rendszeres és alapos tisztítása, ápolása. Étkezéseket követően, de legalább naponta kétszer alaposan mossunk fogat. Érdemes jó minőségű fogkefére és fogkrémre költeni, hiszen a silány minőségű fogápolási szerek a szájhigiéne rovására mennek. A fogkefe mellett érdemes fogköz tisztító kefét vagy fogselymet is használni. Ezek segítenek a fogak között megtelepedett ételmaradékok eltávolításában. A fogak közti lepedékben a baktériumok elszaporodhatnak, amely az íny gyulladásához vezet. A szájhigiéne részét képezi a szájvizek használata, melyek baktériumölő képessége miatt ugyancsak megelőzhető a fogszuvasodás kialakulása. A szájvízzel való öblögetés során a szájvíz a legeldugottabb helyekre is bejut, és ott kifejti hatását.

fogpótlásA megelőzés másik alapvető módszere a rendszeres orvosi ellenőrzés. Hajlamosak vagyunk akkor orvoshoz fordulni, ha már bizonyos tüneteket észlelünk. Évente legalább egyszer keressük fel fogorvosunkat egy ellenőrzésre, mert ennek köszönhetően a fogszuvasodás még időben kezelhető, fogakat menthetünk meg segítségével. A fájó fog időnként olyan fokú károsodást jelez, amit már nehéz hatékonyan kezelni, és előfordulhat, hogy a fog eltávolítása az egyetlen megoldás.

A fogpótlás elmulasztásának legfőbb oka általában, hogy az sajnáljuk az időt és a pénzt a pótlás elkészítésére, nem tartjuk fontosnak egy-egy fog pótlását. Azonban, ahogy az előbb is láttuk, nagyon sok egészségügyi probléma forrása lehet, ezért ne késlekedjünk a fogpótlás elkészíttetésével!

 

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

*

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..