Az fogsor fejlődése
A fogsor fejlődése egy összetett folyamat. Az állat és az emberi fogsor kialakulása számos hasonlóságot mutat. A
fogak fejlődésük során több szakaszon mennek keresztül. Ezek a következők:
- csíra szakasz (Ebben a szakaszban egy nagyon intenzív sejtburjánzásnak lehetünk a tanúi.)
- sapka szakasz (A szakasz a nevét arról kapta, hogy ekkor alakul ki a fogzománc, ami sapka formát vesz fel.)
- harang szakasz (A zománc sejtjei különválnak, kialakul a belső és a külső fogzománcra jellemző sejtállomány. Ekkor történik az is, hogy a fogcsíra elveszti a kapcsolatát a szájüreg hámszöveteivel.)
- koronai szakasz (Ekkor alakul ki először a korona, majd a fogak gyökere. Szintén erre az utolsó stádiumra jellemző, hogy a fogak elnyerik végső formájukat, a fogak megkapják az alakjukat. A sejttermelés ekkor leáll, hiszen már nincsen rá szükség: a fogsor)
A gyermekkori fogsor 20 fogból áll. Ezek még tejfogak, nem a végleges fogsor. Öt – hat éves kör körül ezek a fogak elkezdenek kihullani, és a helyüket lassan átveszik a végleges fogak, amiknek száma már több. A csontfogakból 32 van, 16 alul és 16 felül. Ezek párban állnak, ha valamelyik kihullik, vagy el kell távolítani, az alatta vagy felette lévő párjára is hatással van. Középen – alul és felül is – található a négy – négy darab metszőfog. A metszőfogak mellett találhatóak a szemfogak. A többi fog az őrlőfog. A fogsornak az emésztésben van jelentősége, ők aprítják fel az ételt, készítik elő arra, hogy az a gyomorba jusson. A fogsor része még a négy darab, hátul lévő bölcsességfog.