Az fogsor kialakulása
A fogsor kialakulása több szakaszból áll. Ez a folyamat hasonlít az állati fogsor kialakulásához. . A fogak fejlődésük során több szakaszon mennek keresztül. A legelső a csíra szakasz, aminek a legfontosabb jellemzője az, hogy nagyon intenzív a sejtburjánzás. Ez után jön a sapka szakasz, amikor a fogakat fedő réteg alakul ki. (Ezért kapta az időszak a sapka nevet, ami szintén takar.) A harmadik szakasz a harang szakasz. Itt az a jellemző, hogy a zománc sejtjei különválnak, és kialakul a belső és a külső fogzománc. Ekkor veszti el a fogcsíra kapcsolatát a szájüreg hámszöveteivel. A legutolsó a koronai szakasz, ekkor alakul ki először a korona, majd a fogak gyökere. Szintén erre az utolsó stádiumra jellemző, hogy a fogak elnyerik végső formájukat, a fogak megkapják az alakjukat. A sejttermelés ekkor leáll, hiszen már nincsen rá szükség: a fogsor kialakult.
Az ember nem úgy születik, hogy fogsor van a szájában (Persze vannak kivételek, ez egy rendellenesség, ami miatt régen sámánnak hitték az újszülöttet, és kiválasztottként tisztelték) Több éves folyamat amíg kialakulnak a fogak végleges felépítése, és azok kibújnak az ínyből. (Nem kevés álmatlan éjszakát okozva a babának és a szüleinek is.) Az embereknek két fogsorok van, az egyik a tejfogak, a másik a marandó fogak. A legtöbb állatnak ennél több lehetősége van, a cápáknak például fogvesztés esetén pár napon belül új foga nő. A krokodil lemarad ettől a teljesítménytől, de még neki is negyven fogsora van. A fogsor nem egyszerre alakul ki, több szakasza is van a fejlődésnek, ezek a csíra, a sapka, a harang és a korona szakasz. A fogsor kialakulása során ez a négy szakasz nem mindig különíthet el egymástól élesen.