A fogsor először a gerinces állatoknál jelent meg. Fő funkciója a rágás és a táplálék megragadása volt. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy a ragadozóknak nagyobb, élesebb a szemfoga, hiszen ezzel könnyebben el tudja kapni a zsákmányállatot, annak kevesebb lesz az esélye a menekülésre. A növényevőknek pedig az őrlőfogaik fejlettebbek, hiszen a növényi táplálék nehezebben emészthető, így a gyomornak több segítség kell ebben a folyamatban.

Az alsóbbrendű gerincesek fogai mind egyformák, és egy gyökerűek. A madaraknak azért nincsen fogsoruk, mivel ennek és az ezzel járó tartószerkezetnek súly van, ami hátrányosan hatna a légi életmódjukra. Ezért alakult ki a zúzógyomor, ami pótolja a fogakat.

Vannak állatfajok, ahol a fogsor szerepe túlmutat a táplálkozás elősegítésén. Ezek azok a fajok, akinek nagy kiálló fogaik van, mint például az elefántok, az elefántfókák vagy a rozmárok. Ezeknél a fajoknál a fogsorban nagyon sok idegvégződés található, ezért a fogak segítenek tájékozódásban, az étel felkutatásában, vagy akár a párosodásban is.

A fogsor az emberei szervezet része. A fogsor két része az alsó és a felső fogsor, ami egyenként tizenhat – tizenhat fogból áll. A fogsor összetétel vegyes, több fajta fog létezik. Alul és felül is négy – négy metszőfog, kettő – kettő szemfog, négy – négy kisőrlő és négy – négy darab nagyőrlő fog van. A fogsor része még négy darab bölcsesség fog, ami a két fogsor két – két végén található. Ezek a fogak később nőnek ki, van úgy, hogy felnőttkorban. A bölcsességfog hátul van, így a rágásban nem tud részt venni, ráadásul – helyzetük miatt – nehezen tisztíthatóak, ezért könnyebben szuvasodnak. Egyébként is sok probléma van velük, hiszen az is megeshet az a helyzet, hogy a felnőtt korban kibúvó bölcsességfogak nekitorlódhatnak a fogsor többi részének, fájdalmat és gyulladást okozva. Ezért tisztításukra fokozottan oda kell figyelni.

A kisgyerekeknek még nincsen meg mind a harminckét foguk. A fogak olyan fél éves kor körül kezdenek kinőni. Ez először fájdalommal és gyulladással jár, hiszen a fogaknak át kell törniük az addig sértetlen ínyt. Az első fogak, az u.n. tejfogak. Ezek még nem annyira kemények, mint a végleges csontfogak, számuk is csak húsz. Öt – hat éves kor körül a fogak elkezdenek kihullani, és helyükre elkezd nőni a végleges fogsor. Ez akár évekig is eltarthat. (Kis érdekesség: az állatok között vannak olyan fajok, – például a cápák – akiknek egész életünkbe cserélődnek a fogaik. A krokodil meg akár negyvenszer is fogsort cserélhet élete során.)

A fogsor funkciója

A fogsor nagyon fontos szerepet tölt be. Hiányuk nem okoz életveszélyes állapotot, de egészségügyi problémák forrása lehet, ezért vigyázni kell rájuk. Ennek oka, hogy a fogsor nagyon fontos szerepet tölt be az emésztésben, a gyomor számára készíti elő az ételt. Ezért nagyon fontos az, hogy az étel rendesen meg legyen rágva, ellenkező esetben a gyomornak már nehezebb dolga lesz.  A fogsor nemcsak a rágással segíti elő az étel emésztését, hanem nagyon fontos funkciója van a nyálnak is. A nyállal átitatódott étel a szervezet már le tudja nyelni. Egyébként nehézséget okozna, esetleg a nyelőcsövet is megsebezné a keményebb étel.

A rágásnak két fázisa van:

• előkészítő
• aktív

Az előkészítő fázist az elől lévő fogak végzik el, leharapják az ételt, egy durva darabolást végeznek. Az aktív szakasz az őrlés, amit az őrlőfogak végzenek el, amik szétzúzzák  a nyállal átitatott táplálékot.

De a fogsor a rágáson kívül is nagyon fontos funkciókat tölt be, aminek egy része biológiai, egy része pedig kulturális. A hiányzó fogsor a következő problémákat okozhatja (és az esetek többségében okozza is):

• A fogakkal harapunk. Hiányukban lesznek ételek, amiket a páciens többet már nem tud, vagy csak igen nehezen tud fogyasztani.
• A fenti probléma emésztési zavarokat okoz.
• A teljes fogsor elengedhetetlen kelléke annak, hogy valaki szépnek és vonzónak érezze magát. A hiányos fogazatú ember önértékelési csökken, nem fogja vonzónak érezni magát. És sajnos igaza is lesz, hiszen a legtöbb ember súlyos szépséghiányként értékeli a fogsor hiányát.
• Abban az esetben, ha a fogak csak egyik oldalon hiányoznak, az ép oldal túl lesz terhelve, ami ízületi problémákkal jár.
• A fogak védelmi funkciót is ellátnak, az ínyt védik a sérüléstől, a külső fizikai hatásoktól.
• A hiányzó fogak mellett fogak már nem állnak olyan biztosan a helyükön, elmozdulhatnak. Ettől a fogsor szabálytalanná válik, ami miatt a rágás rosszabb minőségű lesz, ráadásul ez az állapot nem is túl esztétikus. Ezt csak fogszabályozással lehet rendbe hozni.
• A fogak nélkül maradt fogíny könnyen begyulladhat, és az állkapocs csontállománya is romolhat.
• A fogsor részt vesz a hangképzésben. Ezért hiányában a beszéd nem lesz annyira tiszta.
• A fogak támasztják az arcot, nélkülük a testfelület beesett lesz.

A fogak felépítése

A fogak több részből, rétegből állnak. A testrésznek nagyon sok fel funkciónak kell megfelelnie, komoly feladatokat kell ellátnia. Ráadásul nyitott helyen, a szájüregben van, ezért őt nem sok minden védi a külső behatásoktól. Ezért alakult úgy ki, hogy a fogak külső rétege, a zománc az emberi test legkeményebb szövete.  A fogzománc fluorból, kalciumból és foszforból épül fel. A szövet nem tartalmaz élő sejteket, ezért a fogzománc sérülése fájdalommal sem jár. A fogak második rétege már nem ennyire kemény, hanem egy lazább és rugalmasabb szövet, dentin a neve. Ezen belül van a fogbél, ami már egy érzékeny szövet, erekkel, idegekkel átszőtt.

A fogak két részből állnak, ezek a gyökér és a korona. A korona jól látható rész, a gyökér pedig be van ágyazódva az ínybe. A fog lehet egy vagy többgyökerű. Az elől lévő fogak és a kisőrlők általában egygyökerűek. Ez alól a felső, első kisőrlő a kivétel.

A fogak négyféle felszíne van:

• rágófelszín: ez a hátsó fogakra jellemző. Egy nagyobb kiterjedésű felület, ami egyenetlen. Rágásra alkalmas.
• vesztibuláris felszín: ez a szájtornác felfelé néző része
• orális felszín: ez a felület néz belülre, a szájüreg felé
• approximális felszín: az a felület, ami érintkezik a szomszédos fogakkal

A fogsor megbetegedései

A fogak megbetegedései mindig jelen voltak. A fogakat borító zománc megsérülhet, ami fájdalommal és funkció romlással járhat. Ennek a pontos oka még nem tisztázódott. Többféle elmélet is van, ami a fogszuvasodást magyarázza. A következő lehetséges okok jönnek szóba:

• a fogak egy idő után elkopnak, rosszabb minőségűek lesznek, így romlásuk tulajdonképpen természetes
• baktériumok megjelenése
• a táplálék
• a szervezet sajátosságai, genetikai hajlamok

Ezért nagyon fontos a fogak tisztán tartása és a megfelelő étkezés. Ezekkel csökkenthető a fogsor betegség, a fogszuvasodás kialakulásának az esélyei.